A szájrák okai, tünetei és kezelése

Mi a szájrák, mi okozhatja, melyek a tünetei, hogyan kezeljük és hogyan kerülhetjük el?

Szájrák – pontos megnevezése ajak- és szájüregi daganat. Mikor erről beszélünk, akkor elsődlegesen az ajkak, a nyelv, a szájpadlás, az íny, a nyálmirigyek, a nyelv alatti terület, a szájüreg folytatását képező garat valamint a szájnyálkahártya megbetegedésére gondolunk. Tulajdonképpen a szájüregi rák gyüjtőnevét használjuk, mely magában foglalja az előbb felsorolt betegségek összességét. Tehát ún. „szájrák” orvosi értelemben nem létezik.

Tünetek: Nyelési nehézség, fájdalmas nyelés, fájdalmas csomó az állcsont alatt, kellemetlen szájszag, daganat az ajkon, daganat a pofanyálkahártyán, vérzés a szájüregben.

Előfordulása-

A szájüregi daganat a negyedik-ötödik leggyakoribb ráktípus. A szájüregben kialakult tumoros megbetegedés a rákos megbetegedések 2,5 %-át teszi ki, mely rengeteg ahhoz képest, hogy a szájüreg milyen kis része a testnek – a bőrhöz, a tüdőhöz vagy akár a belekhez is hasonlítva. Férfiaknál gyakoribb, a mérleg nagyjából 1:6 arányban billen a javukra. Ennek oka az, hogy közöttük több a dohányos. Az elmúlt tíz évben a nemek közti különbség csökkent, ami szintén azzal magyarázható, hogy a nők körében ma már többen dohányoznak. A rákok okozta halálozási statisztikákban férfiaknál a harmadik-negyedik helyen áll ez a daganattípus, nőknél valamivel ritkább. Ajak- és szájüregi daganatban Magyarországon évente 20 férfi és 2-3 nő hal meg 100 ezer emberből.

A betegség leggyakrabban középkorúakat érint, csúcsa 50-60 éves kor körül van.

A szájrák okai-

A szájüregi rákok alapvetően környezeti hatások miatt alakulnak ki, főképp szenvedélybetegségek, tehát elsősorban dohányzás, másodsorban alkoholfogyasztás miatt. A kettő együtt még inkább gyengíti a nyálkahártyát, képes daganatos megbetegedéseket okozni. A HPV magas kockázatú törzsei ugyancsak okozhatnak szájüregi daganatot.

Említeni kell a krónikus irritációt és a krónikus gyulladást is (ilyen például az évekig fennálló íngyulladás), ami mint sok más daganatnál, ez esetben is lehet kóroki tényező. Idős korban olyan nyálkahártya-elváltozások is keletkezhetnek, amelyek hosszabb idő után daganathoz vezethetnek. Az elhanyagolt szájhigiénia is kockázati tényező, okozhat ugyanis krónikus gyulladást, főképp az ínyen.

Bármely lokalizációról legyen is szó, fontos kiemelni, hogy bár a betegség senkit nem kímél, de a dohányzó vagy pipázó, rendszeresen alkoholt fogyasztó, illetve a szájhigiénére egyébként is kevéssé figyelő emberek tartoznak a legnagyobb rizikójú csoportba. Fontos a fogorvosi vizsgálat és az otthoni önvizsgálat is Az egyes országokra jellemző előfordulási gyakoriság összefüggést mutat az adott nemzet fogorvoshoz járási szokásaival is, és e tekintetben Magyarország sajnos nem büszkélkedhet szép eredményekkel.

Melyek a figyelmeztető tünetek?

Tünet lehet a fájdalom és a nehezebb nyelés, a nyeléskor jelentkező fájdalom. Ha a daganat az ajkon van, akkor az látszódik is, de észre lehet venni akkor is, ha a pofanyálkahártyán van, mert szájnyitáskor feltűnhet. Árulkodó lehet a vérzés is, bizonyos esetekben pedig szájszag is érezhető.

Ha ilyen tünet nincs, akkor a betegségeket általában a fogorvos veszi észre, a vizsgálat során ő szokta észlelni a nyelvdaganatot, nyelv alatti, tehát szájfenék-daganatot.
Nyelv – a nyelv rákjai a kezdeti szakaszban mindig fájdalommentesek, és általában rutin fogászati ellenőrzés során fedezik fel. A nyelvrák típusosan a nyelv oldalán jelenik meg. Szinte sohasem alakul ki a nyelv hegyén. A szájüregben megjelenő vörös területek előre jelezhetik a rákot. Ha a nyelved oldalán vörös területet találsz, akkor a biztonság kedvéért fordulj vele minél hamarabb orvoshoz.

Szájpad – a szájpad rákos megbetegedései nagyon hasonlítanak a nyelvéhez, hiszen eleinte szintén teljesen tünetmentesek. A tünetek akárcsak a nyelven vörös foltokban, területekben jelentkeznek, ezért itt is fontos az azonnali orvosi vizsgálat.

Szájnyálkahártya – ha fehéres foltokat fedezel fel a nyálkahártyán, akkor nem kell azonnal kétségbeesned. Ezek lehetnek gombás telepek is, vagy ételmaradékok, esetleg korábbi sérülések. Még akkor sincs nagy baj, ha nem tudod ezeket a területek egyszerűen letörölni, mert valószínűleg csak egy hosszabb ideig tartó irritációt jeleznek – például letört fog okozta sérülést. Ez a nyálkahártya megvastagodását jelenti.
Ha azonban vöröses foltokat látsz, akkor azonnal fordulj orvoshoz. A vörös foltok ugyanis éppen ellenkezőleg az elvékonyodást jelzik, ami miatt jobban átlátszanak a hajszálerek. Ezt pedig okozhatja rák.

Be nem gyógyult sebek 

Ha régóta meglévő, nem gyógyuló seb az első jel, akkor az gyakran ott látható, ahol egy rosszul nőtt, letört vagy lyukas fog amúgy is sérti a szájnyálkahártyát vagy az ínyt, így – ennek tulajdonítva a sebet – nem megyünk orvoshoz, ezért nem derül ki időben a baj. Előrehaladottabb esetekben – különösen, ha a garatot vagy a fültőmirigyet betegíti meg a tumor – fájdalmas nyelés, nehézkes beszéd, zsibbadás utalhat arra, hogy komoly betegség kezdődik valahol. Ezek a tünetek természetesen nem mindig daganatos betegség kezdetét jelzik! Gyakran egy egyszerű szájüregi gyulladás, szuvas fog vagy sérülés van a háttérben, de mindenképpen fontos, hogy a pontos ok tisztázását bízzuk orvosra, mégpedig mielőbb!

És bármilyen formában is jelentkezzen a tumor, nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a rendszeres önvizsgálat, majd elváltozás esetén egy alapos – és 1-2 hétnél tovább nem halogatott! – orvosi vizsgálat hamar fényt derít az igazi okra. Az időben történő felfedezés pedig a hatékony, gyógyulást hozó terápia esélyét jelenti a beteg számára!

A szájrák kezelése-

Fő pillére mindenképp a műtét: szájüregi tumoroknál az első lépés szinte mindig a tumor kimetszése, valamint a daganat kiterjedésének függvényében a nyaki nyirokcsomó eltávolítása. Erre akkor is szükség van, ha még nincs áttét, arról ugyanis meg kell győződni szövettani vizsgálattal, hogy a tumor kiindulási helyének megfelelő gyakori áttétképző helyeken, bizonyos nyirokrégiókban nincs-e mikroszkopikus áttét. Előfordulhat hogy az állcsontot is érinti a tumor, ekkor vastagságában csökkentik. A műtét után a sugárkezelés és azzal párhuzamosan a kemoterápia is. Ha műtét után, a sugárterápiával párhuzamosan történik a kemoterápia, akkor általában nem teljes dózisban, hanem úgynevezett, sugárérzékenyítő dózisban adják. Ha a gyógyulásra már nincs esély, csak az élet meghosszabbítására, akkor már teljes dózisú kemoterápiát adnak, három vagy négy ciklusban.

A szájrák rehabilitációja

A kezelés után általában rehabilitációra is szükség van, mivel a szájüreg “anatómiája” megváltozhat. Ha például a nyelvet csonkolják vagy levarrják (van, hogy erre is szükség van), újra kell tanulni az artikulációt, és a táplálék nyelvvel való továbbítását. Emiatt szükség lehet logopédusra és táplálkozás-terapeutára, a társuló lelki nehézségek miatt akár onkopszichológusra is.

A szájrák túlélési esélyei

Jók a gyógyulási esélyek, ugyanis ezt a ráktípust viszonylag hamar fel szokták fedezni. Ilyen esetben az ötéves túlélési esély 70 százalék körüli. Később felismert eseteknél a gyógyulási esélyek rosszabbak, bár távoli áttétet a szájüregben képződött daganatok csak ritkán adnak.

Hogyan előzhetjük meg?

Mellőzni kell a dohányzást, a túlzott alkoholfogyasztást, fontos a gondos fogápolás, a megfelelő szájhigiéné, a szűrés miatt pedig évente egyszer célszerű felkeresni a fogorvost.