Személyes konzultáció a DENTALUNION-nál

Miért szükséges a személyes fogászati konzultáció?

Mint előző írásunkban leírtuk, a rendszeres fogászati konzultáció rendkívül fontos szerepet játszik, mind a fogaink épségének megőrzésében, mind az általános egészségünk, sőt, a pénztárcánk védelmében is, hiszen az elhanyagolt fogazat súlyos kiadásokat vonhat maga után. Ebben az írásunkból viszont részletes tájokoztatást adunk arról, hogy a konzultáció résztvevője mire számíthat egy-egy ilyen esemény alkalmával.

A fogászati konzultáció lefolyása

A konzultációra, mint bármely más kezelésre is, első lépésként mindenképpen időpontot kell egyeztetni. Ez lehetséges telefonon, online ezen a linken keresztül vagy email-ben. A konzultáció ingyenes, nem kötelez semmire és általában az egész folyamat nem több fél óránál. Itt még nem történik kezelés, csak felmérjük a szájüreg és a fogak állapotát, megbeszéljük a további teendőket, de ne szaladjunk ennyire előre, haladjunk csak lépésről lépésre.

Mikor megérkezett az előre egyeztetett időpontban az állapotfelmérésre, az alapos vizsgálat mellett beszélgetésre számíthat. Megismerheti orvosát, elmondhatja panaszait, igényeit, az általános szájhigiéniai szokásait, szájápolási és szájhigiénés tanácsokat fog kapni, majd következik a szájvizsgálat.

Szakorvosunk egy rövid és fájdalommentes vizsgálat során ellenőrzi a fogazat, az íny, az ízületek, a nyálkahártya, a nyelv, a szájpad, valamint a garatív és a nyelv alatti régió állapotát, ezután egy panoráma röntgenfelvétel készül a teljes alsó és felső fogsorról, hiszen ez nélkülözhetetlen a teljes kép kialakításához. A szűrés részét képezi a röntgenfelvétel kiértékelése, az állcsontok vizsgálata a gyökércsúcsok körül, esetleges gyulladásos jelek felismerése, szuvas fogak megtalálása, mivel számos esetben a fogszuvasodás kezdeti szakaszában szabad szemmel láthatatlan és csak a röntgenfelvételen látszik, hogy belülről üreges a fog.

A szakember a vizsgálat és a röntgenfelvétel elemzése után kap pontos képet arról, hogy van-e bármi teendő a fogakkal. Ez lehet egy nagyobb beavatkozás, de akár csak fogkő eltávolításra tett javaslat is. Szerencsés esetben semmit nem kell tenni, ha azonban mégis, azt jobb mielőbb megtudni és időben elkezdeni a szükséges kezeléseket.

Ezután a feltárt problémákat ellátási sürgősségük szerint sorba állítjuk három szempont alapján:

• azonnali fogászati beavatkozást kívánó problémák
• mielőbbi fogászati beavatkozást kívánó problémák
• a jövőben esedékes fogászati beavatkozást kívánó problémák

és megbeszéljük a lehetséges megoldásokat. Legtöbbször egy-egy probléma megoldására több eltérő kezelés is javasolható. Miután Ön kiválasztotta a kezelést, elkészítjük a kezelési tervet és részletesen átbeszéljük, illetve árajánlatot is adunk.

Az egyénre szabott kezelési terv megbeszélése

Fontosnak tartjuk, hogy a kezelés csak akkor kezdődjön el, ha minden kérdésére kielégítő választ kapott, ismeri a kezelési lehetőségeket és a várható eredményeket. Pontosan tudja, mi fog történni, és határozott a kezelés megkezdésében.

Bár áraink reálisak, nem mindenki engedheti meg magának, hogy egyszerre fordítson nagyobb összeget fogai rendbetételére, ezért a kezelési ütemtervet az Ön által megszabott havi pénzösszegből optimálisan alakítjuk ki. A nagyobb beavatkozások, összetettebb kezelések a legtöbb esetben részekre bonthatók, külön-külön is elvégezhetők a páciens igénye szerint. A kezelési terv tehát egy ajánlás, lehetőséget biztosítunk arra, hogy a páciens a számára legmegfelelőbb döntést hozhassa, mind fogászati, mind anyagi szempontból.

Előző írásunkból tehát megismerhette a fogászati konzultáció, és a rendszeres ellenőrzés fontosságát, most viszont a folyamatát is részletesen ismertettük. Megtudhatta, hogy nincs miért izgulnia a konzultáció előtt, hiszen a vizsgálat teljesen fájdalommentes, és szakorvosunk minden esetben az Ön igényeit tartja szem előtt. Ne feledje a rendszeres szűréssel megelőzhető a későbbi komolyabb és esetenként magas költségekkel járó kezelések!

Milyen gyakran menjek fogorvoshoz?

Milyen gyakran menjek fogorvoshoz? A rendszeres fogászati ellenőrzés előnyei

Az, hogy a fogorvost legalább félévente látogassuk, annyiszor hallottuk már, hogy akár közhelynek is tűnhet. Mikor egy-egy kezelés alkalmával a fogorvos szól, hogy félév múlva kontroll, a legtöbben mosolyogva bólogatnak, ám valójában úgy 5-10 év múlva mennek vissza a rendelőbe, mikor már elég nagy a lyuk a fogukon vagy eléggé fáj ahhoz, hogy ne legyen más választásuk. Ebből az írásból megtudhatja, hogy valóban szükség van-e a félévenkénti fogorvosi vizitre és milyen hatásai lehetnek a szervezetünkre és a pénztárcánkra az elhanyagolt fogazatnak.

Milyen gyakran menjek fogorvoshoz? – A fogazat állapotának hatása a szervezetünkre

A magyar lakosságra különösen jellemző a fogazat elhanyagolása. Sajnos kevesen tudnak róla, hogy egy gyulladás vagy ciszta akár fájdalom, illetve bármilyen kellemetlen tünet nélkül is kialakulhat, viszont komoly következményekkel járhat nem csak a szájüregben! Ezért különösen fontos, hogy rendszeresen készíttessünk panorámafelvételt fogazatunkról.

Egy ilyen góc baktériumok szaporodási helye lehet, melyek a véráramon keresztül eljutnak a szervezetünk minden pontjába és gyakorlatilag bárhol képesek panaszokat okozni. Ízületi gyulladás, szemészeti és bőrgyógyászati panaszok, hajhullás, szívbetegség, érrendszeri problémák lehetnek a következményei, de növeli a szívinfarktus és az agyvérzés előfordulásának a kockázatát is, illetve, még a koraszüléssel is összefüggésbe hozható. Egyes elemzők feltételezik, hogy a meddőség hátterében is állhat fogágybetegség.

A fogágybetegség következtében kialakult foghiány pedig a normális rágást nehezítheti vagy teheti lehetetlenné. Gyakori probléma főleg időskorban, hogy a részben vagy akár teljesen fogatlan emberek nem tudják megfelelően megrágni az ételt, és az emésztőszerveik betegszenek meg a szinte egyben lenyelt falatok miatt.

A felsorolt állapotok mind megelőzhetők rendszeres fogorvosi vizsgálattal, a szükséges kezelések időben történő elvégeztetésével.

Milyen gyakran menjek fogorvoshoz? – Valóban szükséges a féléves vizit?

A rendszeres fogászati ellenőrzések legfőbb célja a megelőzés. A féléves vizsgálatok által lehetőség nyílik a kialakult betegségek korai felismerésére, ezáltal idejében el lehet kezdeni a kezelést, növelve a gyógyulás esélyét és gyorsaságát. Legyen az az íny vagy a fogágy valamilyen megbetegedése, fogkő képződés vagy akár egy kezdődő szuvasodás. A 6 hónap ugyanis egy olyan időintervallum, mely során ha jelentkezik fogászati probléma, betegség, akkor még megfelelően orvosolható maradandó károsodás nélkül.
A rendszeres fogászati kontrollvizsgálat csökkenti a hirtelen fogfájás kockázatát is. A legtöbb komolyabb, fájdalmas fogászati probléma az ellenőrző fogászati vizsgálatok hiánya következtében alakul ki.

Milyen gyakran menjek fogorvoshoz? – A rendszeres fogorvosi látogatás előnyei, illetve a mulasztások anyagi vonzata

Az elhanyagolt fogazat következtében felmerülő fájdalom és egészségügyi kockázatok mellett beszéljünk az anyagiakról is. Például az időben észlelt szuvasodást egy aprócska töméssel helyre lehet hozni, ami bárkinek megfizethető, és ezzel jó eséllyel le is tudtuk a fogorvosra költendő pénzt a következő fél évre. Azonban egy kezeletlen szuvas fognál előfordulhat, hogy gyökérkezelésre lesz szükség, ami már önmagában egy hosszadalmasabb, több alkalommal járó kezelés, így drágább folyamat, mint egy apró tömés. (És most csak egyetlenegy fogról beszélünk és nem térjünk ki arra, hogy jó eséllyel nem csak egy lyukas fogunk van, ami bár kívülről talán még észrevehetetlen, de belülről már üreges lehet.)

A gyökérkezelt fogakat szintén ellenőrzés alatt kell tartani, mert gyökerükön bármikor kialakulhat gyulladás, extrém esetben akár ciszta is. Az ilyen súlyosan beteg fogakat elég gyakran el is kell távolítani. Láthatjuk, hogy milyen könnyen eljutottunk egy későn felismert fogszuvasodástól a foghúzásig. Amikor elveszítünk egy fogat, azt szinte minden esetben pótolni kell. A fogpótlások elkészítése vagy implantátum behelyezése pedig nem olcsó mulatság, és mindez megelőzhető lett volna rendszeres kontrollvizsgálatokkal.

Amennyiben elolvasta írásunkat, és rádöbbent milyen régen járt utoljára fogorvosi ellenőrzésen, ne halogassa, kérjen időpontot most egy ingyenes állapotfelmérésre!

Gyökérkezelés – Tévhitek és Tények

A fog a testünkhöz tartozó élő szerv, belsejében érző idegekkel, amelyek, ha megsérülnek veszélyes gyulladás keletkezhet, ami erős fájdalmat okozhat. A gyökérkezelés az egyik legnagyszerűbb fogmegtartó eljárás, mégis a legtöbb páciensben rémületet és szorongást kelt a szó. Ennek legfőbb oka az, hogy számtalan tévhit kering a köztudatban a gyökérkezelés témakörben. Ebben az írásban számba vesszük a legelterjedtebb tévhiteket és szembe állítjuk azokat a konkrét tényekkel, azzal, hogy valójában mire számíthat a páciens a kezelés során.

1. Tévhit: “A gyökérkezelés fájdalmas!”

Az állításnak nincs valóság alapja! Ellenkezőleg, a kezelés célja éppen a foggyökér fertőzése, gyulladása által okozott fájdalom megszüntetése. A gyökérkezelés helyi érzéstelenítésben történik, ezért maga a beavatkozás teljesen fájdalommentes. A legtöbb helyen még a szúrás helyét is elzsibbasztják, hogy még a tűszúrás se okozzon kellemetlenséget.

2. Tévhit: “A gyökérkezelés felesleges, később úgyis ki kell húzni a fogat”

Ez nem így van! Amikor az orvos a gyökérkezelés mellett dönt, az azt jelenti, hogy a fog megmenthető, annak kihúzása elkerülhető. Ennek a beavatkozásnak éppen a beteg fog megmentése a célja.

3. Tévhit: “A gyökérkezelt fog már nem él, sérülékeny lesz, töredezhet”

Mivel a kezelés, a foggyökér eltávolítása csak a fog belső üregét érinti, a fog tartószerkezete ugyan úgy ép marad, mint a kezelést megelőzően, csupán a belső keringés szűnik meg. Abban az esetben, ha a kezelést egy kiterjedt fogszuvasodás előzte meg, akkor a fog valóban sérülékenyebbé válik. Amikor a fog belső állományának megbetegedését szuvasodás okozza, akkor a fog külső, kemény rétegének nagy része már tönkrement. Ebben az esetben a fog tartószerkezete már valóban nem stabil. Erre azonban nagyszerű megoldás a gyökérkezelés után koronával ellátni a sérült fogat, így annak szilárdsága újra a régi lesz.

4. Tévhit: “Csak fájós fogat kell gyökérkezelni”

Ez is tévhit! Előfordul, hogy a fogbél tünetek nélkül elhal szuvasodás, mélytömés vagy trauma hatására. Az elhalt fogbél azonban veszélyes gyulladást okozhat, így az ilyen fogak kezelése különösen indokolt. A fogorvosok különböző módszereikkel könnyen megállapíthatják, hogy a fogbél (pulpa) károsodott vagy fertőzött-e. Figyelmeztető jel lehet például, ha valamelyik fogunk körül kiütés szerű elváltozás (úgynevezett sipoly) jelenik meg, ami egyértelműen jelzi a gyulladás jelenlétét. Maga az elváltozás egyébként jön és megy, még fájdalmat sem okoz, ettől függetlenül mégis szükség van a gyulladás mielőbbi megszüntetésére. Ha felfedezné ezt a tünetet, haladéktalanul forduljon fogorvoshoz!

5. Tévhit: “Ha megtörtént a gyökérkezelés, már nem kell visszamenni a fogorvoshoz”

A gyökérkezelés minimum két – vagy több kezelésből áll. Attól függetlenül, hogy az első kezelés után megszűnik a fájdalom, fontos, hogy a gyökérkezelést minden esetben befejezésre kerüljön, ugyanis a fog csak így válik megmenthetővé. A félbehagyott kezelés vagy a végleges tömés/pótlás hiánya további kezeléseket, plusz költségeket eredményezhet, hiszen az ideiglenes tömés nem nyújt végleges megoldást. Megfelelő, befejezett gyökérkezeléssel azonban több évtizedre garantálható a kezelt fog megtartása, a kívánt funkció és esztétikai helyreállítása.

Hogyan történik a gyökérkezelés?

Első lépéseben röntgenfelvétel készül a fogról, hogy pontosan fel lehessen mérni a gyulladás mértékét, elhelyezkedését, a gyökerek számát, lefutását, anatómiai adottságait és így tovább.

Ezután következik a helyi érzéstelenítés, fájdalomcsillapítás, aminek következtében a beteg nem érez semmiféle fájdalmat a kezelés során.

A harmadik lépésben történik a fog megnyitása, a szuvas területek kitisztítása, a fogbélüreg tartalmának eltávolítása. Ezt követi a gyökércsatorna alapos fertőtlenítése és megmunkálása annak érdekében, hogy a fertőzött gyökércsatornákból az összes baktérium és gyulladt szövet eltávolításra kerüljön.

Végül a fogorvos hermetikusan lezárja a gyökércsatornát és ideiglenes gyógyszeres- vagy végleges gyökértöméssel látja el. A gyógyszer 1-4 hétig maradhat a fogban, indokolt esetben 1-2 cserére is sor kerülhet. Amikor a csatornák teljesen tiszták, következhet a gyökértömés, utána pedig egy ellenőrző röntgen.

A gyökértömést követően sor kerülhet a sérült fog koronájának helyreállítására. Ennek kivitelezése történhet hagyományos töméssel, de bizonyos esetekben, amikor a szuvasodás vagy trauma következtében a fog jelentős része hiányzik, fogászati korona felhelyezése szükséges. Ez utóbbira azért van szükség, hogy a kezelt fog minél tovább megőrizhető legyen.

Írásunkban számba vettük és megcáfoltuk a gyökérkezeléssel kapcsolatos leggyakoribb tévhiteket. A kedves olvasó megismerhette a gyökérkezelés folyamatát, továbbá az is, hogy miért fontos, hogy visszamenjen a fogorvoshoz az első kezelést követően. Amennyiben fájdalmas, esetleg már láthatóan szuvas foga van, ne halogasson! Kérjen időpontot! Egy tömés sokkal kevesebb anyagi ráfordításba kerül, mint egy foggyökér kezelés, így határozottan megéri időben ellátni a rossz fogakat. Ha pedig már biztosan gyökérkezelésre szorul, akkor se halogasson. Ha túl sokáig vár, a baktériumok okozta fertőzés tovább terjedhet, megfertőzheti az arcüreget és még akár csonthártyagyulladás is kialakulhat. Az gyulladás hajhullást, bőrkiütést vagy hosszútávon ízületi problémát is okozhat.